A kerület társasházai környezetvédelmi célú korszerűsítésekre évente mintegy 500-600 millió forintnyi, vissza nem térítendő európai uniós támogatásra pályázhatnak 2007-2013 között. Kedvező elbírálás esetén az EU akár 85%-ban is fedezheti a beruházások költségeit. Az óriási fejlesztési forrásból a nagyobb volumenű projektek finanszírozhatók: a minimálisan megpályázható összeg jelenleg 125 millió forint. A lakóközösségeknek tehát csak akkor van esélyük uniós pénzek elnyeresére, ha legalább tíz - tizenöt ház összefog, és kidolgoznak egy komplex korszerűsítési tervet.
A megfelelő pályázat elkészítéséhez persze nem árt a felkészültség: jó tudni, hogy az európai normák szerint pontosan mire lehet támogatást kérni, azt miféle technikai eszközökkel lehet megvalósítani. Illetve milyen pénzügyi konstrukcióban lehet a legkedvezőbb feltételekkel előteremteni az EU-s támogatáson felül szükséges önerőt. Ezen ismeretekhez segít hozzájutni a Széchenyi Hajós Egylet Népfőiskola Alapítvány. Az év elején, a legutóbbi közmeghallgatásról szóló beszámolónkban már híer adtunk arról, hogy a szervezet vezetője Kiss János Ferenc felajánlotta szakmai támogatását a társasházaknak. Ő maga illetve az általa meghívott szakemberek tájékoztatást tudnak nyújtani a polgármesteri hivatalban tartandó, szokásos társasházi fórumokon. Elsőként március 6.-án hétfőn 16 órától lesz téma az EU-s környezetvédelmi pályázati lehetőség. Ugyanakkor ezen a fórumon az ELMŰ munkatársa is előadást tart arról, hogy a társasházak miképpen adhatják el az általuk megtermelt „zöldenergiát” az áramszolgáltatónak.
Kiss János Ferenc lapunknak elmondta: az Európai Unió egyik fontos irányelve, hogy a megújuló energiákat előnyben kell részesíteni a véges, s nem utolsósorban környezetszennyező módon felhasználásra kerülő energiahordozókkal szemben. Megújuló energiát nem csak nagy erőművek termelhetnek: akár egy társasház is alkalmazhat zöld beruházási rendszer megoldásokat.
Az alapítvány vezetője szerint az egyik leghatékonyabb termelőeszköz az úgynevezett elgázosító kazán, amely egy az egyben kiválthatja a házak hagyományos központi fűtőberendezéseit. Ez a fajta kazán energianövényekkel (fahulladékkal, energiafűvel) működtethető, amit rendkívül olcsón, a fővároshoz közel eső mezőgazdasági területeken is meg lehet termelni. Az energianövények elgázosításával hőt és áramot is elő lehet állítani.
Praktikus eszköz a hőszivattyú is, amely a környezetben található levegő energiatartalmát használja fel: a szerkezet 1 kilowattóra áramból 4 kilowattórányi hőt képes termelni a lakásokban. Egy átlagos hőszivattyúval 200 négyzetméteres helyiséget lehet befűteni. A modernebb berendezések – a fidzsiderek működési elvét követve – nyáron hűteni is tudnak.
Közismertebb energiatermelők a napelemek: ezekből egy négyzetméternyi területen 100-120 kilowattórát lehet évente termelni, ami egy fő egyévi átlagos fogyasztásának 10%-át fedezi. Bár a napelemek sem olcsók (egy két négyzetméteres lap mintegy félmillió forintba kerül) nagyjából húsz éves időtartamuk alatt egy jó fekvésű háztetőn körülbelül tíz év után visszahozzák árukat.
Túl a megújuló energiák termelésén a társasházak a felhasznált ivóvíz, illetve a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentésével is kímélhetik környezetüket. A membránszűrős szennyvíztisztítással a csatornába kerülő folyadékból tiszta vizet lehet nyerni, ami ha ivóvíznek nem is, de WC lehúzásra vagy mosásra ismét használható. Mivel a szennyvíz gyakorlatilag megszűnik – a kiszűr, sűrű salakanyag csak igen lassan halmozódik fel, általában évente egyszer elég kiszippantani – akár le is lehet csatlakozni a csatornahálózatról.
Kiss János Ferenc hangsúlyozta, bár a környezetvédelmi beruházások költségei magasak lehetnek, az uniós támogatás, valamint speciális hitelkonstrukciók igénybevételével a lakóközösségek invesztíció nélkül juthatnak környezetbarát berendezésekhez. Léteznek olyan hitelek, amelyeket kifejezetten energiatakarékos rendszerek üzembe helyezéséhez lehet felvenni. Ezek előnye, hogy a beruházás banki pénzből valósulhat meg. A törlesztő részleteket viszont a futamidő alatt fedezni lehet a megtakarított energiamennyiség összegéből. (Kertész Dániel)
KÖRNYEZETVÉDELEM FÖLDÖN ÉS VÍZEN
A Széchenyi Hajós Egylet Népfőiskola Alapítvány tagjai – még ha a szervezet elnevezéséből erre nehezen is lehet következtetni – elsőrendű kérdésnek tekintik a környezetvédelmet. Kiss János Ferenc elnöktől megtudtuk: az „agytröszt” - merthogy csapatuk szerinti a legegyszerűbben így definiálható – 1989-ben a Szigetközben kezdett el először foglalkozni a vízi környezetvédelemmel, ahol egy behajózható Széchenyi – emlékparkot szerettek volna létrehozni.
Bár éveket dolgoztak ezen a terven, az emlékparkot mégsem valósították meg – ahogy Széchenyi Ödön, egykoron világhírű gázlapátos lakóhajójának napelemmel hajtott mását sem tudták elkészíteni. Noha a 2000. évi hannoveri expo magyar kiállítási anyagának az eredeti elképzelések szerint része lett volna a napelemes vízi jármű is. A megépítésre végül mégse jutott pénz.
Mostanában ismét egy különleges vízi egység megvalósításán törik a fejüket: egy olyan lakóhajót alakítanának ki a Dunán, amely tisztán bioenergiával működne, a megújuló energiaforrások alkalmazását pedig bemutatnák az érdeklődőknek. Az alapítvány elnöke elmondta: nem csak a saját ötleteiken dolgoznak. Egyfajta lakossági tanácsadó csoportként az önkormányzatokat, s így a helyi közösségeket is segíteni kívánják a környezetvédelmi ügyek előre vitelében